Szijasztok. Nos, mint tudjátok holnap elutazom, így Perlita hála az égnek gyorsan elküldte az Epizód magazin új cikkjét, van időm még annak is továbbítani így, aki nem olvasta még. Ezen a héten már kedden megjelent. (Még jó, hogy nem csütörtökön a szerdai csúszás miatt...) Ha hazaérkeztem ígérem lesz egy új diziváltás is, mert már ráfér a lapra. Addig pedig remélhetőleg ha van valami Marissa-hoz fordulhattok segítségért. Én maximum csak esténként tudok majd felnézni egy röpke percre. Legközelebb újra majd 2014. augusztus 29.-30.-a körül fogunk találkozni!

Most pedig a cikk, a bővebben mögött...

Ana Brenda Contreras: Csak boldog szeretnék lenni- Rá kellett jönnöm, semmi nem tart örökké...

 A Maricruz főhősnője rövid időre visszatért Mexikóvárosba. Mi több, ez idő alatt az egyik legnépszerűbb mexikói lapnak interjút is adott. Mi most 
 ebből közlünk részleteket, ugyanis Ana Brenda hajlandó volt arról is beszélni, hogyan képes felállni a padlóról egy nő, akinek teljesen összetörték
 a szívét...

 Az újságíró hölgy, Elsa Gomez meglehetősen óvatosan mert rákérdezni, hogyan is érzi magát a színésznő azt követően, hogy válik a férjétől. 
 (Miután Alejandróról kiderült, hogy félrelépett). Így kezdetben csak általánosságban beszélgettek a témáról. 

 Sok nőnek gondot okoz, hogy miként gyógyuljon ki abból, ha összetörték a szívünket. Mit tudsz tanácsolni, van valami jó módszer
 arra, miként vészeljük át az ilyen nehéz időszakot?
 
Nehéz kérdés, és azt gondolom, mindenkinél működő "tuti recept" talán nincs is. Én azt tudom mondani, nagyon kell vigyáznunk arra, nehogy a
 lelkünk visszafordíthatatlanul sérüljön. Tudunk-e megújulni, változtatni az életünkön, vagy belehalunk az önsajnálatba. Lényegében e kettő 
 között kell választanunk. Ha azonban a szakítást, azt, hogy valami véget ért az életünkben, nem csak veszteségként éljük meg, hanem azt is 
 látjuk, valaminek a vége, másvalaminek a kezdete, akkor képesek leszünk arra, hogy összeszedjük magunkat, s lényegében új életet kezdjünk.
 
 Ez hát a tanácsod, hogy tekintsünk előre, s szedjük össze magunkat?
 
Fontos azt látni, hogy az életünk mindig változik. Meg kell tanuljuk, semmi sem tart örökké. Én ezt gyakran ismételgettem magamban, az utóbbi 
 hónapokban. Talán fájó az az igazság, ami benne rejlik, de ha valaki ennek a mondatnak a mélyebb tartalmát is megvizsgálja, erősebbé válik 
 tőle. Ráadásul nekünk, nőknek, megvan az a tulajdonságunk, hogy a legnagyobb nehézségeket is képesek vagyunk túlélni. Szerintem ebben 
 például erősebbek vagyunk a férfiaknál. Egyszerűen csak el kell fogadnunk, egy olyan szerelem is elmúlhat, amit korábban örökké valónak 
 gondoltunk. Persze, amikor szerelmesek vagyunk, az is természetes, hogy ezt érezzük. Ám ha véget ér valami, ne sirassuk túlzottan sokáig. 
 Nézzünk előre a jövőbe. Amint rájövünk arra, hogy mekkora szabadságot jelent, ha képesek vagyunk dönteni a saját sorsunkról, és irányítani 
 az életünket, máris jobban érezzük magunkat.

 Említetted, hogy ilyenkor új élet kezdődik egy nő számára. Milyen a te új életed?
 
Rengeted tervem van, s új projekteken dolgozom. Nemrég került a mozikba egy filmem, amit a Kaliforniai-félszigeten forgattunk. Ez egy édes 
 komédia, aminek csak az a célja, hogy nevessenek, és szórakozzanak rajta az emberek. Ha sikerül, szeretnék ezen az úton tovább haladni, 
 s komolyabb filmes karrierbe kezdeni. Így most a legnagyobb változás az életemben az lesz, hogy Los Angelesbe költözöm. 

 Sokan attól félnek, végleg magad mögött akarod hagyni Mexikót.
 
Igen, én is olvastam ezt az újságokban, de megnyugtatok mindenkit, erről szó sincsen. Az sem igaz, hogy a fájó emlékek miatt menekülnék az 
 Egyesült Államokba. Ide kívánkozik azonban, hogy én az USA-ban, Texasban születtem, a családom nagy része Amerikában is él. De én ennek 
 ellenére ízig-vérig mexikóinak érzem magamat, s szeretem az országot, a fővárost, sőt a házamat is imádom, ahol egy ideig Alejandróval éltem.
 Szóval garantálom, hogy vissza fogok jönni, s a telenovellák világának sem fordítok hátat. Ha kapok egy nagyszerű szerepajánlatot, talán még 
 hamarabb is visszatérek, mint sokan gondolnák. Ám most úgy érzem, új kihívásokra van szükségem, ezért költözöm egy másik városba.

 Ahol talán sok mindent elölről kell kezdened...
 
Az így igaz, s mindez majd újra alázatra tanít engem. Mexikóban az utóbbi időszakban megélhettem azt, milyen igazi sztárnak lenni. Lehet, hogy 
 ez egy kicsit a fejembe is szállt. Los Angelesben azonban senki sem ismer, mi több, lényegében egyedül leszek. Főzni, mosni, takarítani is 
 újra én magam fogok. És persze meghallgatásokra járok majd, s nem lesz ott senki, aki megkülönböztetett figyelmet szentelne nekem. Szóval
 igen, ez az időszak kicsit az újrakezdésről szól majd az életemben, de ez is az én döntésem. Úgy érzem, erre van most szükségem. 

 A sok siker mellett mit kívánhatunk még neked? Te mit kívánsz magadnak, mit vársz az élettől?
 
Szeretnék egy nagyon boldog ember lenni, teljes életet élni. Kiteljesedni mind a munkámban, mind a magánéletemben. 

 Alacsonyan repülve

 Ez a magyar címe, az Ana Brenda által említett mozifilmnek, a Volando Bajónak. Aminek érdekessége, hogy mellette a legfontosabb női 
 karaktereket szinte kizárólag nálunk is ismert telenovella sztárok alakítják. Így például látható a filmben Sandra Echeverría, Ludwika Paleta, 
 és Livia Brito. Igaz többségük, kissé elmaszkírozva, ugyanis a történet a 80-as, 90-es években játszódik, s két népszerű énekes körül 
 bonyolódik, akik úgy érzik, nincs már tovább értelme a közös munkának...

Forrás: Epizód magazin, köszönet Perlita